Több évtizedes álom vált valóra, amikor 2016. májusában a Márianosztra és Nagyirtás közötti újjáépült szakaszon megindulhatott a személyforgalom, és ezzel teljessé vált a Szob – Nagybörzsöny kisvasút. A személyszállítás beindítását a szobi és a nagybörzsönyi vonalakat összekötő szakaszon már 1975-ben tervezték, azonban ehelyett a teherforgalom is megszűnt, a “transzbörzsönyi kisvasút” pedig az enyészeté lett. Idővel aztán a másik két szakasz is leállt, de a feltámasztásukra a 90-es évek végén indult mozgalom végül sikerrel járt: ha most még átszállással is, de végig lehet utazni Szobtól Nagybörzsönyig.

Mint a svájci Disentis. Két keskeny-nyomközű vasúttársaság vonatai találkoznak Márianosztra állomáson, melynek hátterében az egykori pálos kolostor (ma börtön) áll a bazilikával. A Nagyirtás felé induló vonat bevárja a Szob felől érkezőt.

Márianosztra barokk temploma, mely 2012-ben nyerte el a bazilika címet

Márianosztra, Maria Nostra, Miasszonyunk... Amikor Nagy Lajos király 1352-ben megalapította a Magyarok Nagyasszonyának szentelt templomot és a kolostort, saját birtokából adományozott a pálos rendnek. „In nostre”, a sajátunkból – szólt az adománylevél, és talán innen is ered a sokáig „Nostre” néven számon tartott település neve.
Harminc évvel később, 1382-ben márianosztrai szerzetesek indultak a lengyelországi Częstochowába, ahol Nagy Lajos, aki akkor már 12 éve lengyel király is volt, egy újabb kolostort alapított a számukra. A Jasna Góra kolostor egy réges-régi, csodatévő Mária-ikont is kapott, melyet a legenda szerint maga Szent Lukács evangelista festett, a Fekete Madonnát.
A márianosztrai kolostor, miután 1535-ben templomával együtt lerombolták a törökök, csaknem kétszáz évig várta sorsának jobbra fordulását. 1729-re sikerült újjáépíteni a templomot, barokk stílusban, megtartva az eredeti, romjaiban fennmaradt gótikus szentélyt (a kolostor csak 1735-ben épült fel). Felszentelésére megérkezett a częstochowai Fekete Madonna másolata is, melyhez azóta – az eredetihez hasonlóan – számos csoda kötődik és amely ma is a főoltár része. Ekkor vált Márianosztra Mária-kegyhellyé.
A „másodvirágzás” azonban csak fél évszázadig tartott. II. József, a „kalapos király” 1786-ban feloszlatta a pálos rendet, a kolostor pedig üresen állt 72 éven át. 1858-ban a kolostor állami tulajdonba került, és attól kezdve egyházi kezelésű női börtönként működött. 1948-ban aztán állami férfi börtönt csináltak belőle, a kommunista diktatúra idején előszeretettel használták egyházi személyek fogva tartására. Az egykori kolostor ma is börtönként működik.
Bár a pálos rend 1930-ban újjáalakult, a márianosztrai templomot csak 1989-ben kapta vissza. A templom 2012. óta viseli a Basilica Minor címet.

Megérkezik a vonat Nagyirtás felől, majd utasok nélkül visszatolat a kitérőhöz. Itt a mozdony félreáll a csonkavágányra, amíg a kocsi visszagurul a lejtőn, majd a kocsi túlsó végére állva immár tolatva tér vissza a peronhoz.

Mire Szob felől felér vonatával az L-60-as mozdony, a középső szakasz vonata készen várja. Az utasok nagy része végigmegy a teljes vonalon, Nagybörzsönyig, vállalva a két átszállást.

"Járműparádé" Márianosztrán. Míg a 3756-os mozdony a tárolóvágányon várakozik kocsijával, az állomáson a motorkocsi randevúzik a 3737-essel.

Zakatolás erdőn-mezőn

Amikor az 1920-as trianoni békediktátum elszakította Magyarországtól Ipolypásztót, a nagybörzsönyi 600 mm-es nyomtávú kisvasúthálózat elveszítette nagyvasúti kapcsolatát. Az 1908-tól kezdve az erdőben kitermelt fa elszállítására kiépült vasút így nem tudta ellátni feladatát. Nem messze, déli irányban működött 1912. óta a márianosztrai kőbányát kiszolgáló 760 mm-es nyomtávú vonal, mely Szobnál csatlakozott a normál nyomtávú vasúthálózathoz. Kézenfekvő megoldás volt a két kisvasút összekötése. A Nagybörzsöny – Kisirtás vonalat 760 mm-es nyomtávra építették át, majd három részletben, Nagyirtáson és a Bezina-patak völgyén keresztül 1924-re megépült az összeköttetés is Márianosztráig. Nagybörzsöny és Szob között 1975-ig jártak a kitermelt faanyagot szállító vonatok, személyszállítás a teljes vonalon sohasem volt, csak Nagybörzsöny és Nagyirtás között jártak személyvonatok 1969-től kezdve. 1975-ben születtek tervek a személyforgalom beindítására (ekkor döntöttek a királyréti kisvasút úttörővasúttá alakításáról is), de végül a Nagyirtás és Márianosztra közötti elhanyagolt pályán a teherforgalmat is beszüntették. A nagybörzsönyi vonal megmaradt részén előbb a teher-, majd 1984-ben a személyszállítás is megszűnt. ‘87-ben hiába indították újra, 1992-ben pénzügyi okokból ismét le kellett állítani. A Szobi Gazdasági Vasút 1992-ig szállította a követ, ekkor azonban a privatizált kőbánya áttért a közúti szállításra, így ez a vonal is leállni kényszerült.
A kisvasút szerelmesei azonban nem nyugodtak bele veszteségbe. 1996-ban magánszemélyek, országgyűlési képviselők és az érintett önkormányzatok összefogásából létrejött a Nagybörzsöny–Szob Erdei Kisvasútért Közalapítvány, majd két évvel később Nagybörzsöny önkormányzatához került a nagybörzsönyi szakasz kezelésének joga: a forgalom itt 2002-ben indulhatott újra.
Második lépcsőfokként 2009-ben kerülhetett sor a Szob – Márianosztra szakasz (ezúttal nem gazdasági, hanem kizárólag turisztikai célú) újraindítására. Utoljára a hiányzó Márianosztra – Nagyirtáspuszta szakasz épült újjá 2015. és 2016. között. A forgalom itt 2016. május 21-én indulhatott meg, a vonalszakasz átadása június 2-án történt meg. A 6,5 km hosszú vonalszakasz 202 méteres szintkülönbséget küzd le, legnagyobb emelkedése 46 ezrelék. A vonalon (gyakran) alkalmazott legkisebb ívsugár 40 m.
Bár az összekötő szakasz átadásával teljessé vált a Szob – Nagybörzsöny kisvasút, a kusza tulajdonosi és üzemeltetői háttér miatt a teljes vonalon egyelőre mégis csak két átszállással lehet végigutazni. A Márianosztra – Nagyirtás szakaszt (a Nagyirtás – Nagybörzsöny szakaszhoz és a királyréti vonalhoz hasonlóan) a Börzsöny 2020 Kft. üzemelteti, több tulajdonos járműveivel. A nagybörzsönyi vonal gördülőállománya mellé 2016-ban egy új személykocsi, majd egy megjelenésben hozzá illeszkedő új motorkocsi is forgalomba állt – mindkettő a Börzsöny 2020 Kft. paphegyi műhelyében készült.
A vonatok egyelőre hétvégeken járnak, a nyári időszakban péntekenként is.
A kisvasút történetéről és az utazási tudnivalókról bővebben a lap alján található linkeken olvashat.

Nagyjából egy kilométerrel Márianosztra felett ereszkedik le a reggeli első vonat, a 8444 001 pályaszámú, vadonatúj motorkocsi Nagyirtás felől.

Az első vonat duplázva jön Nagybörzsönyből. A motorkocsit egy mozdonyvontatta vonat követte, 3 percen belül.

Nyári zápor vonul át a Börzsöny felett, amikor a Márianosztra felé tartó vonat áthalad a Bezina-patak újjáépült hídján.

Füstös-forrás megállóhely után meredeken kapaszkodik a vonat Nagyirtáspuszta felé.

Verőfényes a napsütés Nagyirtáson, az egy órával korábbi esőre már semmi sem emlékeztet.
Itt újabb átszállás vár az utasokra. A nagybörzsönyi és a márianosztrai vonat egymás mellett várakozik.

A Szent Orbán wellness hotel és étterem pár perc séta az állomástól. Nyáron fantasztikus grilltálat készítenek a szabadtéri tűzhelyen.

A vonat mellett gyalog is érdemes itt kirándulni, hiszen óvatosan közlekedve nemcsak szép virágokat, de sok őzet, szarvast is látni errefelé.
Persze hiába lógott csőre töltött fényképezőgép a nyakamban, csak egy igen türelmes őzsutát sikerült megörökítenem.