A Börzsönyt a XX. század első felében összesen több mint 200 km-nyi keskeny nyomközű vasút hálózta be. Ezek a vonalak gazdasági célokat szolgáltak, a hegyek közt kitermelt fát és követ szállították fűrésztelepekre, normál nyomtávú vasutakra, valamint  dunai kikötőkbe. A faanyag szállítására létesült kisvasúti szárnyvonalakat a kitermelés igényei szerint építették ill. szedték fel, ezért soha sem működött egyszerre mind a 200 km.
A börzsönyi kisvasutak közül elsőként a mai Királyréti Erdei Vasút vonala épült meg 600 mm-es nyomtávval, 1893-ban, Kismaros és az Adolf-kúti rakodó (a mai Cseresznyefa parkoló) között. Fő feladata kezdetben a kitermelt fa szállítása volt, később, a bajdázói kőbányához vezető szárnyvonal elkészülte után követ is szállított. Megépült a csatlakozás a nógrádverőcei (ma Verőce) MÁV-állomáshoz és a dunai kikötőhöz is. A bányászat 1941-es megszüntetését követően már csak fát szállítottak a kisvasúton, ennek érdekében 1947-ben újabb szárnyvonalat építettek az Egyház-bükk felé, egészen a Hárs-patak forrásáig. Időközben, 1945-ben államosították a vasutat, a vonal erdőgazdasági kezelésbe került.
1954-ben indult meg a menetrend szerinti személyszállítás a Kismaros - Királyrét - Cseresznyefa szakaszon, hétköznap csak Kismaros és Királyrét között. A kisvasút 1976-os úttörővasúttá nyilvánítása után az óriásira duzzadt forgalom és az 1978-as csapadékos tavasz okozta károk következtében a forgalmat le kellett állítani. 1981-re készült el a teljes rekonstrukció, ami nemcsak nyomvonal-korrekcióval járt, de a nyomtáv is 760 mm-re változott. A vonal végállomása Királyrét lett, a szárnyvonalakat felszedték. Az új nyomtávhoz új járművek is kellettek: a megszüntetett hegyközi kisvasútról hoztak Mk48-as mozdonyokat és személykocsikat. Ezek a mozdonyok máig is üzemelnek, kettőt kivéve: egyet a Zillertalbahn-nak adtak el a 90-es években, egy pedig régóta üzemképtelen.  A rendszerváltás után a Szokolya hivatásforgalmát autóbuszra terelték. A lecsökkent forgalom és a bizonytalan gazdasági helyzet következtében a forgalmat többször le kellett állítani. Az ezredfordulóra aztán nemcsak hogy stabilizálódott  a kisvasút helyzete, de fejlesztésekre és járműbeszerzésre (ld. lejjebb) is sor került.
Jelenleg 11,5 km vonalhosszon járnak a személyvonatok Kismaros és Királyrét között, a vasút teljes mértékben turisztikai célokat szolgál, és az Ipoly Erdő Zrt. megbízásából a Börzsöny 2020 Kft. üzemelteti.

Források:
Nemoda István - Tusnádi Csaba Károly: A Börzsönyi Gyermekvasút
A Királyréti Erdei Vasút honlapja

A Morgó gőzmozdony (490 2004) 2003-ban érkezett a királyréti kisvasútra az erdélyi Szászvárosból. Resicabányán gyártották 1953-ban. Ünnepek környékén, különleges alkalmakkor közlekedik. Az ilyenkor érvényes különleges menetrendről a vasút honlapja nyújt tájékoztatást.
A zöld kocsik 2003 óta készültek Paphegyen, teherkocsi-alvázak felhasználásával.