Tágas havas tájon fut a vonat Szentendre és Pomáz között.
Pomázon és Budapest határában, Békásmegyer előtt
A szentendrei HÉV-vonal első, Szentendre és Filatorigát közötti 16 km-es szakaszán 1888-ban indult meg a forgalom. A gőzvontatású szerelvények 1895-től már a Déli Pályaudvarig vezető jobb parti körvasúton a Pálffy térig (a mai Bem József tér) jártak. A vonalat 1914-ben villamosították 1000 V egyenárammal. 1937-ben a Margit híd északi oldalán épült meg a HÉV új, felszíni végállomása, a mai Batthyány téri, burkolat alatti végállomást a csatlakozó 2-es metróvonallal együtt 1972-ben nyitották meg. A 2011. óta H5-ös jelzést viselő HÉV-vonal hossza 21 km, Visegrádig tervezett meghosszabbítása az 1920-as években meghiúsult.
A vonal személyforgalmát kizárólag MXA sorozatú villamos motorvonatok bonyolítják le. Teherforgalom 1997 óta nincs, illetve nem számottevő, a vasútüzem fenntartásához szükségesre korlátozódik.
A Szentendrei HÉV 1968-ban lett az akkor megalakult Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) része. 2016. november 1-jétől a többi HÉV-vonallal együtt az újonnan létrehozott, önkormányzati tulajdonú Budapesti Helyiérdekű Vasút Zrt. (BHÉV) keretein belül működött, mely társaság 2017-ben állami kezelésbe került, és március 1-jétől MÁV-HÉV Zrt. néven a Magyar Államvasutak leányvállalata lett.
Békásmegyer
Tavasz és tél Békásmegyeren
Békásmegyer az utolsó állomás Budapest közigazgatási határán belül. Az ország a legnagyobb lakótelepének (lakossága 50000 fő) épitésekor 1981-ben épült a lakótelep közepén, a régi Békásmegyer-alsó és Békásmegyer-felső állomás között (és helyett) félúton. A vágányokat aluljárón keresztül lehet megközelíteni. Békásmegyer és Bp. Batthyány tér végállomás között betétjáratok közlekednek.
Aquincum
Az L VI 32-es mozdony Szentendre felé halad, azután, hogy nosztalgia járatként a gödöllői vonalon járt.
A régi felépítmény elbontásakor felszabadult, használt zúzottkövet a fák között gyűjtötték össze. Most, hogy az új vágányokat lefektették, a zúzottkövet vonatba pakolják. A teli szerelvényt aztán a 19-es Nohab az új vágányokra húzza, ahol a vagonok tartalmát leürítik. A képeken látszanak az új, még üres felsővezeték-tartó oszlopok.
Aqincum elágazásnál létesült kapcsolat a szentendrei HÉV-vonal és a nagyvasút (2-es számú vonal: Esztergom - Újpesti vasúti híd - Nyugati pu.) között. Ez tulajdonképpen egy személyforgalom nélküli állomás, itt nem állnak meg a menetrend szerinti vonatok. Kaszásdűlő megállóhely és a tényleges elágazás között a HÉV-vonal 3 vágányú. Az elkanyarodó vágány Óbuda MÁV-állomásnál éri el a 2-es vonalat. A MÁV állomást az összekötő vágánnyal együtt HÉV-rendszerben villamosították (1000 V=), ám a teherforgalom megszűntével a felsővezetéket elbontották. A HÉV vonatait ez utóbbi vonalon dízelmozdonyok továbbítják (pl. villamos motorvonatok szállítása az egyes HÉV vonalak között).
Az L VII 85-ös villanymozdony Aquincum elágazásnál
A DL XVI 735 -ös dízelmozdony egy frissen felújított MXA-val
Kaszásdűlő
Kaszásdűlő egy háromvágányos megállóhely. Az 1. vágányt a menetrend szerinti forgalom nem használja, a vonatok a két másik vágánynak a Köles utcai közúti átjáró két oldalán található peronjaihoz érkeznek.
2015. nyarán a fonódó villamoshálózat Margit híd és Batthyány tér közötti összekötő szakaszának építéséhez kapcsolódóan a HÉV-alagút födémszerkezetét is megerősítették - pl. a Batthyány téri végállomáson oszlopsor épült. A munkálatok ideje alatt a HÉV déli végállomása Margit híd volt, a vonatok a felszíni kitérőket használták visszafogásra.
Batthyány tér
A végállomás oszlopsorral, 2016-ban. A födémnek az új villamosvonalat is el kell bírnia.
Batthyány tér végállomás jelenti az átszállási kapcsolatot a Szentendrei HÉV és a 2-es metró között. 1970-ben a metróépítéssel párhuzamosan vezették be a HÉV-et idáig egy 1,1 km hosszú burkolat alatti vezetésű szakaszon. Korábban a Margit hídnál felszíni végállomása volt, erről ma az alagút bejáratánál egy csonka vágány árulkodik, amely 2008-ban, az Újpesti vasúti híd átépítése alatt a MÁV esztergomi járatainak budapesti végállomása volt.